Saturday 30 June 2012

Sziasztok!

Nos mint kérdeztem tőletek mit szólnátok egy 1D-s bloghoz... Hát az eredménytől függetlenül én megnyitottam, s remélem azért majd benéztek! Még nincs fent az első fejezet de a napokban felkerül, s remélem tetszeni fog
persze ezt is írom majd tovább:)
pussy Bella 


http://ezmas-bella.blogspot.hu/ <-- itt van a link :) 

Wednesday 27 June 2012

XVIII. fejezet

Sziasztok
Igen egy újabb rész ;)
Nos ne felejtsetek el komizni, gombot nyomogatni lent és a jobb oldalt kitettem egy szavazást! hajrá!




Ez nem lehet igaz!!!! De várj, mégis igaz…Csak ültem tovább a fotelben, s az álmaim pasija máris feledésbe veszett… Telefonom mivel az ölembe volt, gyorsan tárcsáztam anyát.
-          Szia, anya. Ma otthon vagytok? 
-          Igen kicsim, miért? – aggodalmaskodott anya
-          Semmi baj, csak egy kisebb affér miatt ma estétől tilos a kijárás. És hazaugranék összeszedni még pár cuccot
-          Remélem nem te miattad van ez az egész…
-          Anya, komolyan? De akkor nem sokára otthon leszek.

Épp a kocsiban ültem, mikor eszembe jutott Adam! Mivel, nem tudtam merre van, mit csinál ezért csak egy SMS-t küldtem neki
„Szia Ad, merre vagy? xoxoLori”
Válaszra nem kellett sokáig várnom, s „villámujjú” BB máris válaszolt
„Szia Lora, Otthon vagyok még ma. De miért? Ui.: Tommy mondta, hogy Lora-t írjak csók Adam”

Lora? Micsoda új becenevek. De tetszik. – vigyorodtam el magamba. Lori, Lora tökmindegy. Már vártam a viszontlátást a srácokkal. Hiányzik az a három bolond. Nem is hiszem el hogy mind a hárman, majdnem 30 vagy kicsivel több mint 30 évesek.
A kocsiban ülve gondolkoztam, hogy miket hozzak magammal. Minden esetre több ruhát, a laptopom és a nyeremény Ipadot hazaviszem, kikapcsolom, hisz úgy se használhatom. Meg azt hiszem a telefonokat is elveszik tőlünk. De azt nem hagyom otthon.

Direkt nem válaszoltam Adamnek, hagy egye a fene. Bár minek izgatná magát ilyen apróságokon? Hazamentem s anyu és apu is otthon voltak. Ritka pillanat a családunkba. Mindenki otthon. De azt hiszem a legjobban a kutyusom örült nekem.
Első utam a szobámba vezetett s már pakoltam is. Anyuék is követtek, s vázoltam a helyzetet, hogy mi miért történik. Ezután magamra is hagytak, mert dolgozniuk kell. Vasárnap… na persze… három bőröndöt teletöltöttem  ruhákkal, s levittem a nappaliba. Gyerek volt még az idő, alig fél egy, így kulcsomat eltéve átmentem Adamhez. Persze a hátsó ajtó, hogy mindenkit meglepjek.
Bementem a teraszajtón, s elkiáltottam magam
-          ADAM!!! Itthon vagy? – majd kuncogtam egyet. Valaki annyira meglepődött, hogy leesett valószínűleg a kanapéról.
-          Lora? – kérdezte meglepetten Adam, szintén kiabálva.
-          Igeen. Zavarok?
-          Nem. Gyere a nappaliba.
-          Amúgy, honnan jött a Lora becenév?
-          Nem tom’ – vonta meg a vállát színpadiasan. – Tommy találta ki
-          Na, de lényegtelen is. Elbúcsúzni jöttem – mondtam kicsit meggyötörten hisz ki ne akarna a külvilággal kommunikálni?
-          Micsoda???? Elköltözöl? Feladtad a versenyt? – csodálkozott a szupersztár
-          Nem. Simon, kitalálta, hogy tilos a kijárás és a kommunikáció a külvilággal míg versenyben vagyunk, mert Alex elment egy klubba, s ott sztriptíztáncosnőkkel szórakozott, címlapra került, botrány, kizárták, mi meg szívunk mint a torkos borz. Így ma mehetünk ki utoljára, szedhetjük össze a cuccunkat  amik kellenek, utána ki tudja meddig, max. 2 hónapig, csaó külvilág. Egy dobozban fogunk élni. – rogytam le Ad mellé a kanapéra
-          Igen, az elején nagyon szar lesz. De ne ellenkezz. Csak, hagyd, hogy megismerd a többieket, csak nem olyan kibírhatatlanok. És hidd el, amúgy se lesz sok időd sopánkodni, hisz majd ha eljutsz a legjobb 5 közé, szinte az egész napod próbákból fog állni. Énekelsz, alszol és ha szerencséd van meg tudsz enni egy ebédet jóízűen s nem kell kapkodnod. Lori, őszinte leszek, irtó kemény lesz, de éged kemény fából faragtak, s ki fogod bírni. Meg készülj fel. Ha kikerülsz z idol házból az újságírók szét fognak szedni
-          Köszi Adam. Ez sokat jelent nekem, hogy ezeket elmondtad
-          Nincs mit, Lora. Tudod, örültem volna ha ezt valaki nekem is elmondja.

Ezután, még egy ideig beszélgettünk a GlamRock koronázatlan királyával, aki olyan emberinek tűnt. Nem mondanád meg róla, hogy szupersztár. Egy átlagos férfi. Szinte lehetetlen elképzelni, smink, feltűnő ruhák, és csillámpor nélkül. Vagy talán mégsem lehetetlen? De. Talán kis csoda, hogy úgy láthatom ahogy kevesen. A kanapéján elterülve bámulunk egy részt a CSI-ből, s Adam, mackónadrágban ül mellettem, egy kopott AC/DC felsőt visel, és semmi smink rajta. Fekete körömlakkja már egy kicsit lepattogott, s újrafestésre lenne szüksége. A reklám ideje alatt arról beszél, hogy a következő albuma sokkal letisztultabb lesz. Bye bye Glitter, feltűnő ruhák, sminkek. Nem. Ezeket elhagyja Adam Lambert. Egy olyan album van készülőben, ami letisztult. Nem egy lázadó rocker gondolatai, bulizási vágya. Ad nevetve mesélte el, hogy ezt a vágyát kiélte a világ körüli turnén. Most már nem csak a tízen éves kis csitrik – ekkor rám nézett szája mosolyra húzódott s eleresztett egy „bocsit”-  kedvence akar lenni. Hanem az idősebb korosztályé is.

Még hosszasan beszélgettünk, majd mivel az idő későre járt, a limó meg jött értem elbúcsúztam Adamtől, majd anyuéktól is, és visszamentem a börtönbe. De várj. Ez rosszabb mint a börtön. Ott legalább az ember fogadhat látogatókat. Fanyarul elmosolyodtam, s néztem a várost. Hiába jár egyre későbbre az idő a városban az élet még mindig nagy. Sőt talán nagyobb mint nappal, hisz a hőmérséklet már csökkent pár fokot. Mikor megláttam egy - egy babakocsis anyukát, vagy apukát elmosolyodtam. Mindig is szerettem a gyerekeket s már ösztönös volt, hogy mosolygok a közelükben.

Mikor odaértünk az Idol házhoz lefagyott az arcomról a mosoly.

***

Rengeteg idő eltelt már mióta bent vagyunk. Teljesen elvesztettem az időérzékem, s nem is tudnám milyen nap lenne ha nem segítene egy naptár ebben. Komolyra fordítva a szót, a naptárat nem nagyon szoktam bámulni. Az idő múlását inkább azon veszem észre, hogy egyre kevesebb a versenyző, s egyre közelebb vagyunk a fináléhoz. Nehéz dolga van az ember lányának, hisz a hétvégén már azért fogunk „küzdeni” hogy bekerüljünk a legjobb 3 közé. Igen jól olvastad, kb 1,5 hónap telt el mióta be vagyunk zárva.
Adamnek igaza volt. Nehezen teltek az első napok aztán tényleg ahogy Adam mondta monotonná váltak napjaink, heteink. Próba alvás evés, és eddig 2szer tudtam nyugodtan enni. Az is azért volt mert egy rémálom után nem aludtam vissza így korábban mentem le reggelizni.
Szóval mint említettem a verseny már így eltelt. A következő élő show holnap lesz. Ebből ügyesen következtetve kitalálhattad, hogy péntek van. Hurrá! Tapsot neked! És ezt bizony nem a szép szemeid miatt kapod. Na jó. Vissza a valóságba. Ugye most már 2 dalt kell énekelnünk. Az egyiket szólóba nyomjuk míg a másikat egy kiesett versenyzővel. Duettet. Imádok énekelni, imádok szerepelni. Hétről hétre megmutatni mind azt ami bennem van. A 6dik héten Simontól végre megkaptam amit mindig is vártam. Kijött belőlem a hang! Tudod nekem ez mennyit jelent? Rengeteget.
Nos, nem beszéltem még neked, hogy kik maradtunk bent. 2 lány, 2 fiú. Név szerint Yasmine, Gerry, Hutch, és én. A legjobb barátnőm Abbie kiesett. Ráadásul én ejtettem ki. Múlt héten mi párbajoztunk, (én harmadjára. Másodjára akkor párbajoztam mikor az első heti „bezártság” volt.) nehéz volt elfogadni, hogy az én hibámból nem folytathatja a versenyt, de ő csak annyit mondott: „nyerd meg helyettem is.” Meghatódtam. Mikor „kijutok” innen (most már remélem eljutok a döntőig) első dolgaim között lesz felkeresni Abbie-t.
Gondolatmenetemet Hutch szakította félbe
- Gyere Lora (igen már ő is így hív. Nem bánom. Van amikor Lora van amikor Lori vagyok. De az egész Amerika Lorinak ismert meg) – próba van. Holnap show time, s jól kell szerepelnünk. Nem akarok még kiesni. – Igen holnap vele fogok énekelni. De hogy mit is. Az maradjon az én titkom. (Holnapig – hihi)



Adam Szemszöge
Lora már nagyon rég járt nálam elbúcsúzni. Várj olyan rég, hogy ezen az estén a kanapémon ülve bámulom az American Idolt. 2 perc s kezdődik. Komolyan tűkön ülök, s kíváncsi vagyok Lori előadására, meg a duettre is. Azt tudom, hogy előbb egyedül fog szerepelni, de magam is izgatottan várom mivel rukkol elő.
Lori másodikként fog színpadra lépni. Jó. Addig csinálok popcornt. S készítem elő a telefonom, hogy szavazzanak. Hajrá Loriii.

Amíg vártam, hogy az első versenyző befejezze az előadását, addig elgondolkoztam az elmúlt idők eseményein. Ha Lora visszatér a nagyvilágba sok meglepetéssel fog találkozni. Kikerül az Idol védelme alól, s sokként éri majd őt az őt körülvevő hisztéria. Mert igen, Lori sok kislány példaképe lett. Akaratlanul is. Pedig tudom, én hogy nem az a tipikus jó kislány, de sokan nem tudják ezt. A benne lakozó ördögöt mindig elnyomja.  Haha. Vicceltem. Amúgy nem, nem is  olyan ártatlan mint ahogy látszik mikor bájosan mosolyog a kamerába.
Nem csak ezen fog meglepődni. Sok minden kiderült. Például, hogy rokonok vagyunk. Nem. Nem viccelek.  Elmesélem inkább, hogy –hogy derült ki
2 hete történt az egész. Anyukámék eljöttek meglátogatni engem, s épp a kocsi feljárón álltam le. Tudni kell a házunk úgy van, hogy Lora-ék kocsi feljárója és a miénk egymás mellett van. Szóval mikor apu kiszállt a kocsiból (igen most együtt jöttek) akkor állt meg Lori anyukája is
- Szia Adam – köszönt vidáman Mrs. Lambert, azaz Judith. Igen megengedte, hogy tegezzem.
- Jó napot Mrs. Lambert – köszöntem, megszokás szerint
- Adam! - nézett rám megrovóan
- Jajj. - Kaptam a fejemhez. – szia Judith. Hogy vagy? – kérdeztem rá hogylétére
- Jól vagyok Adam. Bár már hiányzik Loretta. – mosolygott kicsit szomorúan
- Adam, kisfiam. Ki ez a nő? – kérdezte apám mikor mellém ért.
- A szomszédom. Judith Lambert. Nemrég költöztek ide, úgy 3 hónapja, Magyarországról. De azelőtt, itt élt LA-be. Lori szerint, az anyukája összeveszett a családjával, ezrét Európába költözött.
- Azt hiszem, én ismerem őt. – suttogta apám
- Honnan ismered ezt a nőt, Eber? – kérdezte anyám. – Talán ő is a szeretőd volt?
- Anya! – szóltam rá anyura
- Nem Leila. Ő a húgom. – mondta apám
- TESSÉK? – kérdeztem vissza.
- Jól hallottad fiam. Judith a húgom.

Ezután apám odament Judithoz, ki nagy csodálkozva, könnyek között megölelte apám. Ezt komolyan NEM HISZEM EL! Lora az unokahúgom! Végül Judith átjött hozzánk, s megbeszéltük az egészet. Le vagyok döbbenve. 

Tuesday 19 June 2012

SoS

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni tőletek. A nyár folyamán, indítani akarok egy másik blogot, s ahhoz kellene nekem egy fejlécet kreálni (sajnos az én gépemen nincs képszerkesztő program + nem hiszem, hogy elsőre sikerülne)
Szóval, ha úgy érzed alkalmas vagy a feladatra vagy van olyan ismerősöd, aki szívesen elvállalná akkor írd meg komiba. és hagy egy elérhetőséget. Email- cím vagy facebookon az elérhetőséged

xoxoBella

ui.: köszi szépen előre is :)

Tuesday 12 June 2012

XVII. fejezet

Igeeen!és majd egy hónapos kihagyás után megérkezett a friss!
Jó szórakozást nektek,nekem pedig minél több komit
és ne felejtsd el! Lájkolj Facebookon, ahol több infót tudhatsz meg a történetről, esetleg részletek szivároghatnak ki! KATT!!




Sajnos még egy versenyzőtől búcsúzunk kellett. De őszintén az én szemszögömből, inkább ő mint én. Azért sajnálom Kate-t. Ráadásul szegény csajszi meghúzta a bokáját az egyik próba közben így ülve énekelte végig a dalát. De a zsűri végig bíztatta, hogy nem amiatt esik ki. Kate persze nem hitte el. Mondjuk én se hittem volna el a helyében. Talán pár nap múlva leülepszik benne a dolog s belátja igaza van a zsűrinek. Miután bemondták a kiesőt, elbúcsúztunk tőle, majd lassan a forgatás is leállt s szép lassan a nézők is elkezdtek hazafele szállingózni. Többen, a bátrabbak odajöttek hozzánk egy-egy fotó és aláírás erejéig. Mi persze örömmel fogadtuk őket. Hozzám is többen jöttek. Jól esett aláírni a füzeteket, vagy egyesek kinyomtatták az Idol honlapján található képet. Egyszer csak odajött hozzám egy tündéri kislány. Nem lehetett több 5 évesnél. Rózsaszín ruhát viselt szandállal. Barna rövid haja és óriási barna szemei vannak. Apukája mögötte áll és mosolyog rám és a lányára. Markában egy kisméretű fényképezőgépet szorongat.
- Szia Lori. Isabella vagyok.
- Szia Isabella. – Köszöntem kedvesen és mivel bátortalan volt ezért én folytattam a beszélgetést – Csinálunk pár klassz közös képet? Amit majd megmutathatsz a barátaidnak – mondtam miközben leguggoltam a kislányhoz. A mondatomra felcsillant a szeme s hevesen bólogatott. Az apukája pedig csak mosolygott. Isabella odabújt hozzám s elkattintottunk pár közös képet. Mikor végeztünk megszólalt a kislány
- Lori, nagyon örülök, hogy találkoztunk. Ugye még fogunk? És ugye nem felejtesz el? – kérdezve kicsit aggódva. Erre csak felkacagtam.
- Tudod mit Isabella? Ha előhívtátok a képeket küldj el belőlük nekem is párat így biztos, hogy nem felejtelek el és megismerlek az utcán ha találkozunk. Rendicsek?
- Igen. Tudod nekem most mennem kell. Szia Lori.
- Szia Isabella. Aztán ne felejtsd el a képeket. – szóltam utána mosolyogva

Miután mindenki elment a stúdióban csak mi meg a személyzet maradt Hutch odajött hozzám.
- Nagyon jól bánsz a kicsikkel. Csak nincs a közeledben is egy? – kérdezte mosolyogva
- Nincs. Sokan mondták már. Én meg imádom a gyerekeket szóval nem esik a nehezemre velük beszélgetni. Olyan jól érzem magam velük. Elfelejtkezek a gondokról.
- Megértelek. Tudod két húgom van. Az egyik 11 a másik pedig 3 éves. Imádok velük játszani. Olyan megnyugtató, még akkor is ha az idegeimre mennek.
- Ez de aranyos. Nekem sajnos nincs tesóm. Mindig a szomszéd kislányokkal játszottam. Úgymond ott élte ki, hogy nincs tesóm.
- Srácok indulunk a házba vissza. Remélem nem vagytok hulla fáradtak mert rajongók várnak minket odakint. – kiáltott vissza Gerry
Gyorsan beszaladtam az öltözőbe a táskámért amibe szépen be volt hajtogatva az utcai ruhám, de én nem öltözök most át semmi pénzért, így a fellépő ruhába fogok átsietni.
Gondoltam ezt míg ki nem léptünk az ajtón. Az előző héten nem voltak ennyien. Max 10-15 fő volt, de most talán 100an is!!! Jézusom innen nem szabadulunk egyhamar.
Mikor kiértünk mindenki elkezdte kiabálni saját kedvencének a nevét és rögön körbevették imádott énekesüket. Körém is gyűltek „páran”. Nagyon jól esett amit mondtak! Néhányan megemlítették, hogy el akarnak menni Magyarországra mert én is ott laktam és én vagyok a legnagyobb kedvencük. Ezt annyira jól esett hallani. Mindenkinek aláírtam a fényképét, majd közös képeket csináltunk s végül mikor mindenki végzet elindultunk az Idol házba.
Már majdnem fél kettő volt mikor tényleg lefeküdtünk aludni.
Másnap kora reggel 8kor keltem. Istenem, de fáradt vagyok! Pedig ma 9kor már megbeszélés. És délután meg már próbák.
9kor már felöltözve de kómásan helyezkedtem el az idol ház nappalijának kanapéján. Miközben teát szürcsölem, hogy felébredjek majdnem elaludtam. Istenem ha halkabban beszélnének már rég az álmok mezején lennék megint azzal a kibaszott helyes pasival akivel álmodtam. Csak, hogy jellemezzem álmaim (szó szerint –haha) férfiját.
Nos nevét nem tudom, de nem is érdekes. Külső alapján a következő szavakkal tudnám jellemezni: Magas, mondjuk úgy 180 cm, izmos (de csak az ízlés határain belül) rövid barna hajához kék szem párosult. Férfias arcán a tegnapi borosta még ott volt, de irtó szexi volt. Jujj. Elvesztem azokban a szemekben. Jó lenne ha valóban is létezne.  Több időm nem maradt álmodozásra. Jött a zsűri. Most kívántam őket jó messzire. Nem elég, hogy nem álmodhattam tovább azzal a helyes sráccal, most még az álmodozásaimat is megszakítják! Ez felháborító. És még ezután jött a hidegzuhany. Említettem már, hogy utálok hideg vízben zuhanyozni? Pedig most ez az volt

Simon szemszöge (péntek)
Péntek van, próbák, káosz az egész. A fenti mókusok most pofáznak nekem, hogy „talán mégse olyan jó ötlet szabadon engedni őket. Az újságok teli vannak az ő képeikkel” Faszom! Nem ezt pofáztam a műsor előtt? És akkor meg lehülyéztek! Istenem! Barmok! Nyomatékként az asztalra csaptam s erre beszaladt a titkárnőm.
- Nem hívtalak Claire… - morogtam az orrom alatt
- Tudom Simon, de nézd ezeket a képeket – dugott az orrom alá vagy 20 képből álló paksamétát
- Mit kezdjek velük? Alex áll egy éjszakai klub előtt. Egyedül s épp rajongókkal fotózkodik – ment fent bennem a pumpa
- Né meg jobban milyen klub és nézd  tovább a képeket. – erre otthagyott a nő a képekkel együtt.

A kíváncsiság nőtt bennem, s elkezdtem nézegetni a képeket. Körülbelül a 8dik képig nem találtam semmi különöset. Elkönyveltem, hogy Claire megbolondult. Ezután kezdett érdekessé válni a dolog. Alex lenge öltözetű lányok társaságát élvezni. Nem is akárhogy. A hölgyek – nevezhetjük őket így? Legszívesebben leribancoznám őket. Nos ez is megvolt- Szóval a hölgyek privát táncot lejtettek Alexnek aki nem is utasította el őket. Lányok melleit, fenekeit fogdosta és a szőkének még a bugyijába is belenyúlt. Nos az utolsó kép, hogy bemennek a Vip terembe. A Vip terem az privát szobákat takar ahol a vendégek elvonulhatnak, hogy a hölgyekkel, egy kellemes estét, vagy alkalmat töltsenek el. Világosított fel öt perccel később Claire.
Rögtön felhívtam a fejeseket egy gyűlést összehívva. Először velük akartam beszélni a dologról, majd utána a versenyzőkkel
- Hölgyeim és Uraim elnézést, hogy zavarom őket, e egy fontos problémáról kell önökkel beszélnem – kezdtem bele a mondandómba majd két és fél óra múlva megszületett a döntés. Mondhatom, mindenki egyet értett velem, Alex megszegte a szabályokat, a szerződésben kerek perec le volt írva minden. Ezért nem csak Ő, de a többiek is szenvednek, saját hibájukon kívül….

Lori szemszöge (vasárnap reggel)
Még, hogy csak a zsűri jött! Egy csomó más ember is! A nagykutyák! Legalábbis szerintem. Mi meg itt ülünk egy szál pizsibe. Fantasztikus
- Versenyzők, egy fontos dolgot akarunk elmondani nektek. Vagyis kettőt, ha eszembe jut hármat– kezdte Simon. Ez már nem jó! Érzem  zsigereimben!!! Nyakig vagyunk a szarban…. De legalább nem hullámzik – szólalt meg bennem egy kis hang – na ja.. még!
- Szóval, először is, nagyon megvagyunk elégedve a tegnapi teljesítményekkel. Grtula mindenkinek. Sajnos már csak 10en vagytok. De ha belegondolok, mégse olyan sajnos hisz itt van közöttünk Amerika leendő új szupersztárja – Azért figyeled, a csapat kicsit se egoista. Megtapsoltuk magunkat. De tudtam nem ezért jött mindenki ide hozzánk kora hajnalban..
Simon! Ne kertelj már az isten szerelmére… Ilyenkor ha baj van, ezt már megfigyeltem, mindig próbálja terelni a szót! Remélem kívülről nem látszik a bennem dúló egyszemélyes háború, hogy a dolgokat nem lehet kimondani kerek perec!
- Második dolog. Mint ugye emlékeztek. Egy feltétellel mehettek ki, a városba! Semmi botrány!!!  Ugye mindenki emlékszik? – kérdezte kicsit ingerülten Simon
- Igeen –hümmögte mindenki
- Nos nem úgy tűnt csütörtök este, igaz Alex? Megmondtam mindenkinek világosan, hogy szabályt szeg ha kompromitáló képek kerülnek elő róla!!! alex!!!te pénteken címlapon voltál, miközben egy kurva bugyijába nyúlkálsz! – kiabál Simon, miközben Alexhez dobta az egyik pénteki bulvárújságot! WTF!!! Ez durva! Mi Fasz? Alex sztriptízbárba járkál? Oké felnőtt férfi, de akkor is. Főleg, most, hogy sztárrá válunk. Ha jól emlékszem ez akár kizárással is járhat. Az agyam élesen kattogott, már féltem, hogy valaki meghallja az agytekervényeim zakatolását.
- De… - Alex csak hebegett
- Alex! Tudod ez súlyos vétség! Sosem történt még ez az American Idol történetében, de sajnálattal kell közölnöm Alex ,hogy nem folytathatod a versenyt!
Simon bejelentését néma csend fogadta. Mindenki le volt döbbenve. Én szerintem tátott szájjal bámultam az Alex-Simon kettősre. Ez megdöbbentő. Simon törte meg a csendet
- Alex, nagyon sajnálom, de ezzel szerződést szegtél és nem tett jót sem a te hírnevednek sem az American Idol hírnevének
- Én is sajnálom Simon. Szabadkozhatnék de nem teszem. El kell fogadnom a tényt. – közölte szomorúan – Azért jövőre megpróbálhatom megint a versenyt tiszta lappal? -  vigyorgott, igaz szemében megcsillant a szomorúság
- Tőlem – vont vállat Simon – Egy viszont biztos. Az idei évadot befejezted ma, és a házat estig el kell hagynod. Ami pedig a többiekre vonatkozik: Ma mindenki beszerezheti még azokat a dolgokat amik kellenek neki, de holnaptól tilos a kijárás a házból és tilos a kommunikáció a külvilággal. Pont úgy mint az előző évadokban – közölte ridegen Simon majd a többi fejessel a nyomában elhagyta a házat.
Csak egy gondolat járt a fejemben. Vagyis egy rövidítés: WTF? 

Monday 11 June 2012

Megérkeztem!

Nos még nem a friss, de én már tudom nektek ígérni a friss részt.
Nos ez az említett rész ma késő este vagy holnap felkerül a bogra.
Érdemes annyit tudni róla, hogy több szemszögből íródott, és egy fontos fordulatot tartogat. Vagyis készít elő. Ezután felgyorsulnak az események. Szóval legkésőbb holnap jön a friss, majd pár rövidebb rész s.. egyenlőre elég ennyit tudni
Nos rólam annyit, hogy vége a sulis hajtásnak, már csak egy érettségit kell letennem, de az nem lesz olyan vészes így a részeket tudom nektek rendszeresen biztosítani.
xoxo.Bella